2004 - A díj alapítása |
|
|
Mics Károly az ipolynyéki színkör vezetője és rendezője volt hosszú évekig. 2004-ben a népi színjátszás hagyományainak ápolásáért életműdíjat kapott a VI. Egressy Béni Színjátszó Fesztiválon. A díjnak ekkor még nem volt neve. Egy szomorú esemény járult hozzá, hogy az életműdíj elnevezése megváltozzon: Mics Károly nem sokkal később bekövetkezett, váratlan halála.
|
2005 - Kiss Péntek József laudációja |
Juhász Dósa János |
|
Laudációféle a Mics Károly-díj ürügyén
A huszadik században alig lehetett elképzelni kis közösséget falusi önképzőkör és színjátszócsoport nélkül. Ez hatványozottan vonatkozott a kisebbségi sorsban élő közösségekre, hisz ezek a csoportok sokkal többet tettek egy közösség megmaradásáért, mint azok, akik (tisztelet az egyre ritkább kivételnek) szellemi katedrálisok helyett fényárban úszó palotákat építettek maguknak vélt vagy valós magyarságukat hangoztatva. Emlékezzünk csak Blaha Lujzára, aki a XIX. század végén fél Budapestet asszimilálta. Nálunk is akadtak-akadnak szép számmal, akik egész életüket ebben a mozgalomban töltötték el, mégis soha semmilyen elismerést nem kaptak.
|
2006 - Mázik István laudációja |
Juhász Dósa János |
|
Mázik István köszöntése
Tisztelettel köszöntök mindenkit a Mics Károly Életműdíj átadásán. A díjat két évvel ezelőtt alapítottuk azzal a céllal, hogy így is köszöntsük azokat az embereket, akik az elmúlt évtizedekben nagyon sokat tettek azért, hogy a szlovákiai magyarság fennmaradjon. Tudom, hogy nagy szavak ezek, de ha végignézünk az elmúlt évtizedek kisebbségi történésein, láthatjuk, hogy mennyire nélkülözhetetlen volt egy-egy népdalkör vagy színjátszókör működése, amely ezreket mozgatott meg, s tartotta bennük a lelket és a meggyőződést, hogy kisebbségnek lenni sokszor nem hálás dolog, de mégiscsak érdemes.
Nagyon nehéz, mégis nagyon könnyű köszönteni a Mics Károly Életműdíj ezévi kitüntetettjét. Nehéz, hiszen szinte teljesen alkalmatlannak tartom magam arra, hogy ezt a hatalmas életművet néhány mondatban felvázoljam, de ugyanakkor nagyon könnyű is, hiszen csaknem húsz esztendeje magam is figyelemmel kísérhetem a mai díjazott legfontosabb lépéseit.
|
2007 - Jarábik Gabriella laudációja |
Kiss Péntek József |
|
Laudáció
Életműdíjat kapni lehet felemelő ugyan, de óhatatlanul még valami más is. Figyelmeztetés. Egy jel, amely arra utal, hogy – Istenem! – hát ennyi mindent elvégeztem már?! Annyi, munka, annyi tett, eredmény van már mögöttem, hogy ezért egy életmű díját és: mi lehet még, mi jöhet még. Mennyi munka vár még rám, hány csapat, kihívás, színjátszói, drámapedagógiai foglalkozás, rendezés, fesztivál – drukk? Mennyi jut majd még a taps és a szakmai elismerés semmihez nem hasonlítható boldogságából, hány szakmai vita, igazságtalan kudarc vagy megérdemelt intés lesz még osztályrészem? Csupa talány. Megannyi kiszámíthatatlan kimenetelű talány, szüntelen kezdés, állomás, újrakezdés…
|
2008 - Papp Ferdinánd laudációja |
Illésné Popália Irén |
|
Papp Ferdinánd köszöntése
„Sokat tesz, akiben szeretet lakik. Sokat tesz, aki amit tesz, jól teszi.
Jól pedig az tesz valamit, aki inkább a közösség javát keresi, nem a magáét.”
Az első pillanatban egyszerű feladatnak tűnik bemutatni egy olyan embert, aki sok mindenben jeleskedik, hiszen elég lenne felsorolni, mi mindent tett már a közösség érdekében, szolgálatában. Ez csak látszólag egyszerű, mivel a könnyen felsorolható, száraz adatok mellett nehezebb dolog a lélek bemutatása, melynek igazi megismerése hosszadalmas kerülőutakat igényel. Könnyebb dolog viszont, ha a bemutatást egy közösség vállalja magára, s teszi hozzá ki-ki a saját gondolatait.
|
2009 - Juhász Mária laudációja |
Nap Georgina |
|
A siker titka: Marika!
Emlékeimben kutatva, egy 20 évvel ezelőtti kép villan be. Szülőfalum színpadán egy hosszú barna hajú, barna szemű kislány verset szaval. Nézem őt, látom szemeiben a ragyogást. Ez a ragyogás ma is látható. A színház iránti szeretet ma is megcsillan szemeiben, nem halványult el ennyi év után sem.
Ez a kislány azóta felnőtt nő és édesanya lett.
Ma itt, Mics Károly-díjjal tüntetik ki.
|
2010 - Záhorszky Elemér laudációja |
Berényi Gita |
|
Az idei Mics Károly-díjas laudációja
Záhorszky Elemér 1931. március 3-án született Érsekújvárban. 1949-től – azaz a szervezet megalakulása óta – Csemadok-tag. Aktívan részt vett az érsekújvári Csemadok-épület – az ország első és sokáig egyetlen székházának – építésében. Első pillanattól kezdve bekapcsolódott az alapszervezet kulturális életébe.
|
2011 - Vas Ottó laudációja |
Pálinkás Tibor |
|
Az idei Mics Károly-díjas méltatása
Vas Ottó 1940. június 25-én született Budapesten. Gyermekkorának jelentős részét Köbölkúton töltötte. A Páris patak partján található községhez kötődik első szavalói emléke is. Országos szavalóversenyt 1957-ben, Komáromban, érsekújvári gimnazistaként nyert először. Egyetemistaként a főiskolások Koncsol László által megszervezett szavalókörének is aktív tagja volt.
|
2012 - Csák Etelka (interjú) |
Mihály Ferenc |
|
„Csemadok-család voltunk”
LOSONC. Csákné Horváth Etelka amatőr színésznő és énekesnő 1927. július 30-án született Sátoraljaújhelyen. 1900 és 1945 között szülővárosa alapiskoláját és gimnáziumát látogatta. 1946-ban férjhez ment Csák Istvánhoz (1926-1985), és még ugyanabban az évben Losoncra költöztek. Egész életében háztartásbeli volt, egyetlen fia, István 1954-ben született. Etelka jelenleg nyugdíjas éveit tölti Losoncon.
|
2012 - Mihályi Mária (riport) |
Juhász Dósa János |
|
Szabálytalan töredékek egy színésznő életéből
Marika nénivel Rozsnyón találkoztam, s a hosszúra nyúlt beszélgetés során nemcsak balogfalai gyerekkoráról beszélgettünk, hanem a komáromi színészlétről és a rozsnyói hétköznapokról, a családról is.
Idézzük fel Mária néni rövid életrajzát. Apja, József kőfejtő volt, édesanyja, Nagy Irén varrónő. Balogfalán végezte el a 8 elemit, de apja korai és titokzatos halála miatt otthon maradt, hogy 5 ifjabb testvérét nevelje.
„1938-ban jött egy vándortársulat Balogfalára, s az udvarunkban voltak elszállásolva. Mi, gyerekek állandóan hallgatóztunk, s nemigen ment a fejünkbe, hogyan lehetséges az, hogy az egyik pillanatban sírtak, a másikban nevettek. Három hétig voltak nálunk, s a kocsmában játszottak. Én vittem a sminkes táskájukat, s számomra ez életre szóló élmény volt. Akkor még villany sem volt a faluban, petróleumlámpa fényénél játszottak.“
|
2013 - Szvorák Zsuzsa laudációja |
Galcsík Károly |
|
Szvorák Zsuzsa, a Mics Károly-díj várományosának méltatása 2013-ban
Nehéz, de ugyanakkor megtisztelő feladat számomra, hogy a mai díjátadó ünnepségen én méltathatom Szvorák Zsuzsa közéleti tevékenységét. Nehéz azért, mert – mint pedagógus, színházi rendező és közéleti személyiség – tevékenysége olyan sokoldalú és gazdag, hogy a rendelkezésre álló rövid időben bizony elég nehéz összefoglalni.
|
2014 - Balik Judit laudációja |
Pobori Sándor |
|
L a u d á c i ó
Tisztelt ünneplő közönség, kedves fesztiválozók!
Engedjék meg, hogy az Ipolynyéki CSEMADOK Helyi Szervezetének elnökeként eleget tegyek azon kedves kötelességemnek, hogy a mai ünnepségen méltassam Balik Judit díjhoz kapcsolódó tevékenységét.
|
2015 - A díj megszűnése |
|
|
A díjat egyik alapítója, Juhász Dósa János 2015-ben letiltotta.
2015-től a fesztivál nyitónapján az Egressy Béni Fesztivál-díj kerül átadásra.
|
|