Havasi Péter újságírót, a zsűri egyik tagját, a kassai Pinceszínház rendezőjét kérdeztük a részletekről, már csak azért is, mert idén ő kapta a fesztivál életműdíját. Kezdettől fogva jelen van a rendezvényen, ezért elhihetjük neki, hogy a közönség idén először láthatott némajátékot a szepsi kultúrház színpadán. Fekete Ilona Buszmegálló című tizenöt perces humoros jelenete a Makranci Cserépszín Hagyományőrző Csoport két tagjának előadásában került színre, a szerző rendezésében. Meg is kapták érte a Lakoma fesztiválújság díját.

„A fődíjat a diószegi Hahota Színjátszó csoport érdemelte ki az Imádok férjhez menni című zenés vígjátékáért, amelyet Srejner Tibor rendezett. Egészen kiváló képességű énekeseik vannak, akik profi színházainkban is megállnák a helyüket. Remek jelmezeik és díszletük volt, és az is látszott az előadáson, hogy már tizenegyedik alkalommal játszották. A maga 135 perces időtartamával ez volt a fesztivál leghosszabb produkciója. Nem könnyű ennyi ideig lekötni a közönséget, de nekik sikerült”– mondta Havasi Péter.

A két nívódíjas előadás egyike, a tornai Vár-Lak színjátszó csoport előadásában szerinte azért is figyelemre méltó, mert a komoly amatőr színházi hagyományairól híres községben az utóbbi húsz évben nem történt semmi e téren. Most Marth P. Ildikó A rátóti csikótojás című komédiáját vitték színre magas színvonalon, Balázs Éva és Kajkó Henriett rendezésében. „A buzitai után a járás második legnagyobb kultúrháza Tornán áll, de sajnos öt-hat éve zárva van. A helyi polgármestert olyannyira nem érdekli a kultúra, hogy el sem ment a májusi bemutatóra. Ez rosszul esett a csapat tagjainak, akik az iskola folyosóján ácsolt színpadon adták elő a darabot, olyan telt ház előtt, hogy az érdeklődők egy része be sem fért. Ez azt bizonyítja, hogy a község lakossága ki van éhezve a kultúrára”– véli Havasi Péter.

A másik nívódíjat a KGSzT diákszínpad érdemelte ki. Bodon Andrea rendező Kozsár Zsuzsanna dramaturg segítségével alaposan átdolgozta Déry Tibor művét, amelyet Volt egyszer egy popfesztivál címmel játszottak el a gimnazisták. A dramaturg szerint ugyanis annyit változott a világ, hogy egyes jelenetek ma már nem úgy hatnak, mint annak idején, egyszerűen eljárt felettük az idő. A dalok egy része azonban egyetemes értékű, ezekre igyekeztek fókuszálni.

Havasi Péter kiemelte a Csécsi Éneklő és Hagyományőrző Csoport Pletykálkodás című jelenetét is, amelyet a szerző, ©nír Mária rendezésében láthatott a közönség. Ez a csoport mindig különleges színfoltja a fesztiválnak, mivel általában saját életükből, illetve a község hétköznapjaiból merítenek ihletet. Ezen a Szepsihez közeli településen régóta nincs magyar iskola, ezért a csoport munkája rendkívül fontos. És mivel az Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál eredeti célkitűzése az volt, hogy a falusi színjátszó csoportok nagyobb közönség, illetve szakemberek előtt is megmérettessenek, a csécsiek jelenléte duplán indokolt.

A zsűri három tagú volt, Havasi Péter mellett Pásztó András, a kassai Thália Színház volt dramaturgja, illetve az X Iparista Kisszínpad egykori vezetője, valamint Juhász Dósa János újságíró, az első szepsi és buzitai fesztivál zsűrielnöke vállalta ezt a feladatot. A Lakoma című fesztiválújság szerkesztősége pedig igazi bravúrt hajtott végre: a két és negyed nap alatt megjelenő öt lapszám mellett jubileumi mellékletet is kézhez kaptak a résztvevők, amelyben a rendszeresen visszajáró fellépők és zsűritagok visszaemlékezéseit, régi fotókat és az eddigi legsikeresebb előadásokról szóló cikkeket közölték.

Az Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál húsz év alatt, sőt már jóval korábban is bebizonyította, hogy szükség van rá.  

Juhász Katalin

Új Szó, 2018. október 22. 

https://ujszo.com/kultura/meglepetesek-fesztivalja