Nemcsak a mennyiséget tekintve, műfajilag sem volt soha ennyire gazdag az Egressy, mint az idén. Holott az idén kimaradt az esztrád és a falusi szokások felmutatása is. De volt magyar klasszikus (Szigligeti Ede), Arany ballada (Ágnes asszony), középkori morális történetek Mónika-showba ágyazva (Dr. Karolina Show), Molnár-egyfelvonásos (Az ibolya), Rómeó és Júlia apropósan feltálalva, kukás bohózat, égetően mai társadalmi problémák (Kamaftu, Bányavirág, Tánc a ködben, Családtörténetek), musicalesített lélekhangulatok, szlovákosított kis herceg, hamisítatlan nánai 60 perc, egy kis Móricz-féle színpadi tréfa, míg az egyházgelleiek és az ipolynyékiek a szocializmus vígjátéki terméséből merítettek.

Az idei fesztivál is Ferenc György Egressy Béni szobrának megkoszorúzásával indult, amely előtt Czimbalmosné Molnár Éva kassai főkonzul köszöntötte a fesztivál résztvevőit, s emlékezett a fesztivál névadójára, aki annak idején két évig itt segédtanítóskodott. „Egy közösség nem azért állít szobrot, hogy felöltöztessen egy utcát, hanem azért, mert emlékezni akar, s meg akarja őrizni a hagyományait” – mondta a főkonzul asszony, aki szerint az Egressy Fesztivál az elmúlt években a felvidéki fiatalok egyik legjelesebb műhelye lett, s nagyon sokat tett azért, hogy az amatőr színjátszás nagyobb szerepet kapjon. „Nincs amatőr és profi színház, csak jó és rossz színház van, s ezen a fesztiválon egyre több a jó színház” – zárta szavait Czimbalmosné, aki Sütő Andrást idézve sikeres ismerkedést kívánt a szellem értékeivel.

Az idei fesztivál fővédnöki tisztét Balázs Péter Kossuth-díjas színművész, a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója vállalta el, aki üdvözlő beszédében hangsúlyozta, hogy a fesztivál névadója onnan, a „más világból” üzen Nekünk, a mai Egressy Béniknek, hogy szeressük a művészetet, legyünk sokoldalúak, s vállaljunk áldozatot a művészetért. „Egressy Bénivel egy kicsit a múltba révedtünk, de sose feledkezzetek meg arról, hogy azok a bizonyos régi, szép idők, amelyre Ti is visszaemlékeztek majd, azok ma vannak” – hangsúlyozta Balázs.

Az üdvözlőkhöz csatlakozott Iván László, Szepsi alpolgármestere és Csoltkó Jenő, a Csemadok területi választmányának elnöke is, s őket követte a Mics Károly Életműdíj átadása, amelyet 2013-ban a kuratórium Szvorák Zsuzsának, az Apropó Diákszínpad vezetőjének ítélt oda – méltán. Ha valaki példás közösségteremtő munkát végzett az elmúlt esztendőkben, amely művészi értékekben is megmutatkozott, akkor az immár 25 éves Apropó élén álló Szvorák Zsuzsáról, aki az idén újjáalapította az Apropó kistestvérét, a Zsibongót is, bátran elmondható. A díjazottat Galcsík Károly, a Csemadok Nógrádi Területi Választmányának titkára köszöntötte, s a hivatalos díjak mellé az ünnepelt két személyes díjat is hazavihetett, Szomolai Tibor Felvidéki saga című családregényét, amelyet a szerző személyesen nyújtott át neki, s Botos Béla Bumbi hegedűjátékát (zongorán Lajka Katalin kísérte), aki a Schindler listája főcímzenéjét adta elő az idei Mics Károly Életműdíjas tiszteletére. De ha már a kísérőprogramoknál tartunk, ne feledkezzünk el a színjátszó tanfolyamról sem, amelyet Vladimír Sadílek, Várady Kornélia és Szabó Csilla tartott, a fesztiválklubról, ahol a betervezett DJ helyett Botos Béla Bumbi húzta el a fesztiválklubozók nótáját, s öt alkalommal jelent meg a Lakoma is Kozsár Zsuzsa szerkesztésében.

Az idén a megszokottnál jóval gazdagabb volt a gömöri és a nógrádi részvétel az Egressyn, a már említett Szomolai és Botos mellett benevezett a fesztiválra a rozsnyói Gikszer, akik Kristóf Roland rendezésében Hans Sachs vásári komédiába bújtatott moralitásjátékait helyezték át a Mónika Show díszletei közé, először képviseltette magát Tornalja, akik A kukás guru című mai bohózatot mutatták be, s Fülek is elhozta mindkét színjátszó társulatát. A Zsákszínház Molnár Ferenc egyfelvonásosát, Az ibolyát ültette át zsákszínházi keretek közé, míg az Apropó a Rómeó és Júliát, Shakespeare remekét hozta többes lelki hangulatban, Varró Dániel magyarításában, Szvorák Zsuzsa, Mizser Attila és a szereplők ötleteivel megspékelve. S ne feledkezzünk meg a fesztivál udvari fotósának, Gecse Attilának a tavalyi hangulatokat megidéző tárlatáról sem.

Három nap alatt mintegy 500 résztvevő élvezte a 15. jubileumát ünneplő Egressy Fesztivált, amely Köteles László szavaival élve büszkén léphet át a férfikorba. Három nap alatt a csoportok többsége együtt szurkolt a többiek sikeréért, s igazi családi hangulat uralkodott az idén teljesen megfiatalodott fesztiválon, ahol a tizenévesek, ahogy a nyolcvanas éveit taposó Újváry László is jól megfértek egymással.

Mint minden verseny, az idei is a díjátadással zárult, a díjözönből mi gömöriek és nógrádiak is részesültünk. A füleki Zsákszínház nívódíjat kapott (a fődíjat a jókaiak kapták a Liliomfi előadásáért), a legjobb női alakítás díját Tóth Mónika kapta meg a címszerepért, s az előadás még egy alakításdíjat elvitt Gyetvai Viktória jóvoltából. Több kisebb-nagyobb elismerést hazavittek a rozsnyóiak és a tornaljaiak is.

Amikor 1999-ben a Pódium Színházi Társaság döntött az új fesztivál létrehozásáról, nem sokan hittek benne. Az első királyhelmeci kudarc után pedig szinte senki. Eltelt 14 évfolyam, s a fesztivál nemcsak nevet és szobrot kapott, hanem rangot, ahová érdemes és el is kell jönni.

Szepsi és Buzita ismét fényesen bizonyított, s akik eljöttek, azzal búcsúztak el a többiektől, hogy jövőre ismét, ugyanott. Immár a 16. Egressy Fesztiválon.

Juhász Dósa János

gomorilap.sk, Kultúra 2013-12-11 14:26