De megtisztelő és örömteli számomra, mert mindez azt bizonyítja, hogy annak idején, jó 15 éve jól választottunk , amikor Zsuzsát felkértük, vállalja el a Csemadok Füleki Alapszervezetének elnöki posztját. Abban az időben bizony Füleken nem egészen úgy mentek a dolgok a magyar kultúra háza táján, ahogy azt szerettük volna. Akadozott a jó szervező és irányító munka, hiányzott a céltudatos  tevékenység. Zsuzsa a felkérést elvállalta, és onnantól kezdve gyökeresen megváltozott a kulturális élet Füleken. Nagy ötlet volt a Csemadok vezetőségébe beválasztani a városban működő civil szerveződések, kulturális csoportok képviselőit. Ezzel  úgymond sikerült két legyet ütni egy csapásra, hiszen így Füleken  megvalósult a különböző szerveződések összefogása, az együttgondolkodás, az egymás munkájának tiszteletben tartása,  ami  pozitív fejlődést indított el  a város kulturális életében. Jöttek az ötletek, elképzelések, és az eredmények nem várattak soká magukra. Számos, a mai napig tartó  kulturális esemény indult útjára Füleken. Hogy csak néhányat említsünk: a március 15-i ünnepségek, a magyar forradalom és szabadságharc mártírjairól való megemlékezések, szüreti fesztiválok, Ringató program, Örvendezzünk, ünnepváró fesztivál, különböző előadások, események, mesedélelőttök a magyar ház udvarán. Eközben egyre nagyobb igény mutatkozott egy saját épület megszerzésére, hogy az öntevékeny  kultúrának saját háza legyen a városban. Ebben is oroszlánrésze van Zsuzsának, hogy a  kilencvenes évek végén közös összefogással  létrejött a füleki Magyar Közösségi Ház. Szvorák Zsuzsa a mai napig a Csemadok Füleki Alapszervezetének elnöke, közben volt országos alelnöke és választmányi tagja is a Csemadoknak.

Közéleti munkája viszont korántsem merül ki  a Csemadoknál, hiszen több mint negyedszázada tevékenykedik aktív pedagógusként, színházi rendezőként és az utóbbi években egyike a nógrádi régió legnépszerűbb politikai személyiségének. Már alapiskolai tanárként és könyvtári alkalmazottként is rendszeresen gyermek- és ifjúsági programokat szervezett, felkarolta és támogatta a fiatal tehetségeket. Több éven keresztül párhuzamosan vezette és rendezte az alapiskola és a gimnázium mellett működő diákszínjátszó csoportokat, a Zsibongót és az Apropót, melyek az országos fesztiválokról, a Duna Menti Tavaszról, a Jókai Napokról rendszeresen díjakkal – gyakran nívó-, illetve fődíjjal –  tértek haza. Számos rendezői díj tulajdonosa, Kulcsár Tibor-díjas felkészítő tanár, és a tehetségek felkarolásáért és gondozásáért járó Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége díjának tulajdonosa is. Újszerű, ötletgazdag színházi munkája a nyolcvanas évek közepétől kezdve a mai napig töretlen. Diákszínjátszói közül többen is a színjátszással kapcsolatos pályán helyezkedtek el rendezőként, amatőr színészként, sőt színművészként is. Diákjaival rendszeresen részt vesz a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Versenyen Rimaszombatban, valamint a Szép magyar beszéd kassai megmérettetésén. A diákok számára rendszeresen nyári olvasótáborokat szervez. Aktívan bekapcsolódik a gimnázium életébe, rendhagyó órákat, előadásokat szervez, ünnepi műsorokat rendez. A tanórák során előszeretettel és sikerrel alkalmaz drámapedagógiai módszereket.

Ebben az évben az Apropó mellett a Gimnázium diákjaival ismét útjára indította a Zsibongó színjátszó csoportot. Szvorák Zsuzsa gazdag közéleti és pedagógiai tevékenysége valamenyiünk számára példaértékű. A legkevesebb, amit tehetünk, hogy fejet hajtunk előtte, köszönetünket és elismerésünket fejezzük ki áldozatos munkájáért, és egyben kívánjuk, hogy a következő években is legyen ereje mindahhoz a munkához, amit közösségünkért vállal és tesz.

Zsuzsa, köszönjük!

Galcsík Károly

Fülek, 2013. november 3.