Etus, hogyan kezdődött az énekesnői karriered?

Miután férjhez mentem Sátoraljaújhelyen Csák Istvánhoz, 1946-ban Losoncra költöztünk. Ebben az időben alakították a Népest (Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes) Gidrafán (Budmerice), ott kezdtem énekelni, a férjem pedig népviseletet varrt a csoport tagjai számára. Néhány évig működött ez így, különböző fellépésekre jártunk, ám 1954-ben, mikor István fiam megszületett, mint a Népes csoport első gyereke, abba kellett hagynom ezt a tevékenységet.

Hogyan alakult Losoncon a művészeti tevékenység?

Losoncon a Csemadok mellett működő amatőr színjátszócsoport tagja lettem. István fiam már kilencévesen színpadra lépett ebben a csoportban a Fučík utcán, Kármán József Fanni  hagyományai című művében, Diénes szerepében. Ebben az időben sok darabot játszottunk, Jókai Mór: A kőszívű ember fiai, Moliére: Úrhatnám polgár és más műveket. Énekesnő és színésznő voltam, de a szülés után szopránból alttá váltam. Különböző zenés programokban is szerepeltem, Lehár-est, Kálmán-est és hasonlók. A színjátszócsoport 1968-ban befejezte működését, de az énekcsoport megmaradt.  Az amatőr színjátszók Kármán József Színház néven 1988-ban kezdték újra tevékenységüket, a művészeti vezetőjük fiam, Csák István lett. Ez a társulat ma is működik, 2002-ig velük szerepeltem én is például a felújított Fanni hagyományaiban, H. Barta Lajos: Salto mortale, August Strindberg: Kísértetszonáta című művében. Csemadok-család voltunk, férjem 1970-ben lett losonci járási titkár.

Hol léptél még fel Losoncon kívül?

A környék szinte minden községében, ezenkívül Füleken, Rimaszombatban, Léván, Érsekújvárban, Komáromban, Turócszentmártonban, Salgótarjánban, Gyöngyösön, Budapesten, a törökországi Denizliben, a dániai Vejlében és máshol. A Kármán József Színház tagjaként néhány epizódszerepemet díjazták is.  A társulat 2008-ban megkapta Losonc város díját, és 2011-ben Magyarország kormányának kitüntetését.

Milyen az életed most?

Az utóbbi tíz évben már keveset jártam társaságba, inkább a magányt és az otthoni nyugalmat kedvelem. Van rá időm, hogy a régi emlékeket összegyűjtsem, hogy mosolyogjak vagy néha akár sírjak is az elmúlt évek felett. Ha össze kellene foglalnom – minden új napnak és családom minden sikerének örülök, de ma már nehezen értem meg ezt a felgyorsult élettempót.

Mihály Ferenc

Forrás: Novohradské noviny

Fordította: Kozsár Zsuzsanna